Értékeld ezt a blogot:

12345

Társkereső Friss blog: Eltepubti Blog

Olvasva valamit, eszembe jutott...

Mindenféle, ami eszembe jut, ha olvasok valamilyen témáról

Főoldal | B13 | Felhasználó: Nincs bejelentkezve2012. Január 28., szombat - Károly, Karola

Csevej vagy csevely?

2007. Feb. 20, kedd 14:23
Kategória: Tudomány

Tudom, hogy a neten az ember gyakran vét helyesírási hibákat, sokszor sietségében, elütés miatt, vagy beragad egy-egy billentyű, amitől kimarad vagy bekerül egy-egy betű. Ezek természetesek, velem is gyakran előfordulnak. Vannak azonban olyan hibák, amelyek - szerintem - megérik azt a pár percet, hogy szót vesztegessünk rájuk. Ilyen a csevej-csevely kérdése.

 

Az egyik fórumon szinte veszekedésig fajuló vitába keveredtem a csevej szó helyesírása kapcsán. Vitapartnerem a szó esztétikájára, régies alakjára, és saját nyelvérzékére tekintettel a "csevely" alak mellett foglalt állást. Érvként hozta, hogy a Word helyesírás ellenőrző programja is ezt az alakot fogadja el, és egy könyv címében (Günter Grass: Westfáliai csevely) is ebben az alakban jelent meg.

  

Ha a Google-keresőben mindkét alakra rákeresünk, azt tapasztaljuk, hogy a csevej alakra 91100, a csevely formára 25700 találatot kapunk. Már ez az arány is mutatja, hogy a kérdésben nagyon megosztott a vélekedés.

 

Találtam a weben olyan cikket, amelyben egy nyelvész(!) megengedhetőnek tartja az ly-os alakot, mondván: ha ilyen mértékben használják az ly-os formát, akkor el kell fogadnunk ezt az írásmódot, mint ahogy más esetekben is az élő nyelv alakítja, módosítja a nyelvhelyességi szabályokat. Kinek-kinek a véleményére bízom, hogy egyetért-e ezzel az állásponttal...

 

Eltekintve attól, hogy a Magyar nyelv helyesírási szabályai legfrissebb kiadása is egyértelműen a csevej alak mellett foglal állást, a helyes írásmód nyelvészetileg bizonyítható:

 

A pontos j-re végződő szavaink nagy része ugyanis a g-re végződő kétszótagú igékből képzett főnevek. A képzés módja: szótő+hangrendnek megfelelő kötőhang+"j". Ilyen szavaink pl.: robog-robaj, zörög-zörej, kacag-kacaj, röhög-röhej, cseveg-csevej stb. Ezeknek a szavaknak az írásmódja nem tévesztendő össze az eredeti (nem képzett) - kiejtésben j-hangra végződő, de ly-nal írandó - kétszótagú főnevek írásával, mint a persely, gerely, homály, hodály, harkály, csermely stb.

Hozzászólások


Szindbád

Hozzászólások:
3348 db
2009. Jan. 11, vasárnap 13:12 | Válasz erre
Előzmény: nonameblogger Jan. 11. 12:59

Már kezdtem megijedni, hogy dacból csakazértis ezentúl ly-nal írod majd

Szindbád

Hozzászólások:
3348 db
2009. Jan. 11, vasárnap 13:11 | Válasz erre
Előzmény: nonameblogger Jan. 11. 12:59

Nem vettem kötözködésnek A véleményed még annál is elgondolkodtatóbb, mint te azt esetleg gondolod, mert a problémát a filozófiai vita szintjére emeli. Kiváncsi lennék, hogy az angol nyelvészeknek mi a véleményük például a 2U (to you), 4U (for you) és egyéb hasonló alakú megnyilvánulásoknak ma már a köznapi írásban is egyre gyakoribb megjelenéséről. Nálunk még csak az sms-es és az internetes írásokban figyelhető meg hasonló.

nonameblogger

Hozzászólások:
4300 db
2009. Jan. 11, vasárnap 12:59 | Válasz erre
Előzmény: nonameblogger Jan. 11. 12:58

ettől függetlenül nem kötözködök tovább, annyira azért nem fontos, és továbbra is csevejnek fogom írni

nonameblogger

Hozzászólások:
4300 db
2009. Jan. 11, vasárnap 12:58 | Válasz erre
Előzmény: Szindbád Jan. 11. 12:25

"figyelembe véve a bejegyzésemben vastag betűvel írt képzési szabályt"

Szerintem a szabály nem önmagában álló valami, hanem emberek találták ki és emberek módosíthatják is, és nem csak erre felkent emberek.

"Ha egy önálló, nem képzett szóról lenne szó, akkor bármelyik alakot helyesnek fogadhatnánk el, hiszen egy szó írásos megjelenése közelfogadottság kérdése is lehet."

Na pont ebben különbözik a véleményünk... szerinted egy szó írásos megjelenése közelfogadottság kérdése is lehet, szerintem viszont végső soron csak annak a kérdése. Ebben úgy látom, a magyarok speciálisan kötözködőek, ez az ami nekem nem tetszik. Azon, hogy ennyire komolyanveszik leginkább csak a balhé van, értelmét nem látom.


Szindbád

Hozzászólások:
3348 db
2009. Jan. 11, vasárnap 12:32 | Válasz erre
Előzmény: laygna Jan. 11. 05:06

"Hatalmi szóval" valóban ritkán sikerül a nyelvet befolyásolni, de ez inkább csak az új szavakra vonatkoztatható, mert azokat az élő beszéd termeli ki. A nyelvtani szabályokat az akadémikusok hozzák, időnként zavart okozva: például az egybe- és különírás kérdésében egy egész generációt frusztrálnak azzal, hogy egybe vagy külön kell-e írni a "vajaskenyeret" és a "zsíros kenyeret"?

Szindbád

Hozzászólások:
3348 db
2009. Jan. 11, vasárnap 12:25 | Válasz erre
Előzmény: nonameblogger Jan. 11. 00:42

Egyetértek azzal, hogy a nyelvtani szabályok összessége - az informatikai terminológiát használva - kommunikációs protokollnak tekinthetők. A végső következtetéseddel azonban én is vitába szállnék.

Ha csak hangalak szempontjából néznénk a csevej és a csevely szót, akkor _szemantikailag_ mindkettő helyes, mert a kiejtésben nincs köztük különbség. Azonban _szintaktikailag_ csak a "j"-s alak fogadható el, figyelembe véve a bejegyzésemben vastag betűvel írt képzési szabályt.

Ha egy önálló, nem képzett szóról lenne szó, akkor bármelyik alakot helyesnek fogadhatnánk el, hiszen egy szó írásos megjelenése közelfogadottság kérdése is lehet. Ilyen jelenségek (szóalak változások az írott formában) az idegen szavak átvételekor figyelhetők meg, például a file és a fájl, vagy a byte és a bájt forma ma már egyaránt elfogadott.

laygna

Hozzászólások:
1033 db
2009. Jan. 11, vasárnap 05:06 | Válasz erre
Előzmény: nonameblogger Jan. 11. 00:42

"Nem is egészen értem, hogy ebbe az egész nyelv dologba hogy kerül bele az az idea, hogy egy szónak van "abszolút tökéletes" formája, ami szent, sérthetetlen és örökkévaló, és ráadásul valami szervezett embercsoport is kell ahhoz hogy eldöntsék hogy mi legyen az." Az az ember (vagy nyelvész - nem mintha ők nem lennének emberek ), aki ezt az ideát követi, az elfelejti, hogy a nyelvészet deskriptív tudomány, vagyis nem alkothat véleményt, nem írhatja elő, hogyan beszéljenek az emberek, hanem megfigyelések alapján kell létrehozniuk a nyelvtani szabályokat.

nonameblogger

Hozzászólások:
4300 db
2009. Jan. 11, vasárnap 00:42 | Válasz erre

"Találtam a weben olyan cikket, amelyben egy nyelvész(!) megengedhetőnek tartja az ly-os alakot, mondván: ha ilyen mértékben használják az ly-os formát, akkor el kell fogadnunk ezt az írásmódot"

Szerintem a nyelvnél első és legfontosabb szempont a közérthetőség, ezen kívül még nem árt némi egységesség sem. Az egész voltaképp a kommunikáció eszköze, azaz nem csak a tartalommal mondunk dolgokat, hanem a formával is. Innentől kezdve nyilván a forma is többféle lehet, mondanivalótól függően. Ha ezt egy kommunikációs protokollnak fogjuk fel(amennyiben valaki szerint nem az, kérem az érveket hogy miért nem), akkor a lényeg ott van hogy az információ (tartalom, hangsúly, hangulat) minél inkább átjusson.

Nem is egészen értem, hogy ebbe az egész nyelv dologba hogy kerül bele az az idea, hogy egy szónak van "abszolút tökéletes" formája, ami szent, sérthetetlen és örökkévaló, és ráadásul valami szervezett embercsoport is kell ahhoz hogy eldöntsék hogy mi legyen az.

A "csevely" és a "csevej" jelentése tökéletesen átjut, majdnem azonos mértékben használjuk őket, viszont más formát nem, és két alak még bőven belefér az egységesség fogalmába. Szerintem teljesen felesleges hatalmi szóval belepiszkálni a használatukba.

Szindbád

Hozzászólások:
3348 db
2009. Jan. 4, vasárnap 20:36 | Válasz erre
Előzmény: Napraforgó22 Jan. 4. 15:29

Majdnem két éve, hogy ezeket a nyelvi bejegyzéseket írtam (ezen kívül a muszáj-muszály és az egyelőre-egyenlőre alakokról). Úgy látszik, érdemes felfrissíteni, és kiegészíteni újakkal, például ez a "deviszont" jó ötlet

Napraforgó22

Hozzászólások:
12021 db
2009. Jan. 4, vasárnap 15:29 | Válasz erre

Igen érdekesek ezek a dolgok, bár én még a csevej-csevely szóhasználatokon nem tudok annyira fenn akadni, valakinek így tetszik, sajna ez van, látványra tényleg jobban néz ki ly-vel, de egyébként érezhető a zavar, én j-vel írom, így helyes, pedig nem vagyok egy helyesírás világbajnok, elleneben a deviszont kérdésére én is ugrok. Rendszeresen rászolók másokra, hogy vagy de vagy viszont nem használjuk együtt. Az emberek azért szoktak hozzá, mert olyan dallamosan hangzik, viszont abba már nem gondolnak bele, hogy így a "tagadásnak" induló következő mondatrész, dupla tagadásba kerül ezáltal, a "tagadás" megsemisül. No meg nem használjuk a nyelvben eredetileg, ez több mint nyelvtani és nyelvészeti HIBA!!! Ami nyelvi hibaként áll még az e-ezmiatt. Erre is ugrok, nyelvészetileg az emiatt a helyes, de számos ember ezmiattként használja, na ez is oylan nyelvi probléma, ami bántja a fülem.
Huhh kicsit sokat írtam Bocsi!
«« « 1 | 2 | 3 | 4 » »»

Üzenet hozzáadása

Felhasználó: Nincs bejelentkezve

(Megjegyzés:) A rendszer automatikusan felismeri az emotikonokat illetve a webcímeket. HTML kódok nincsenek engedélyezve.
Beszélgetések a témáról
Legutóbbi szösszeneteim
Kategóriák
Olvasd ezeket is, mert jók :)
Régebbi bűneim
Powered by B13 Blog | Design By Newconcept (DBN) | Sitebuilder 24
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): Szindbád
Blogbejegyzések